Itt a folyamat négy részből áll. Az első lépésben a vizsgálatot végző személy kérdőív segítségével felméri a tesztalany Web-alapú tanulási rendszerekkel kapcsolatos viszonyát, előismereteit. Az összegyűjtött adatok az úgynevezett feltételes szabályok (contingent rules) megalkotásához szükségesek. A második lépésben a használhatóság felmérésére kerül sor, egy megfelelően kialakított mérőeszköz segítségével. A vizsgálat során mennyiségi (pl. pontszám) és minőségi (megjegyzés, ajánlás) jellemzők is meghatározásra kerülnek. Az értékelés egyrészt kvantitatív jellegű (pontszám, ami a feltételes szabályok alapján súlyozásra kerülnek), másrészt kvalitatív (megjegyzések az adott használhatósági problémához) adatok tartalmaz. A harmadik lépésben történik a feltételes szabályok használata. A feltételes szabályokat két módon is felhasználják a használhatósági elemzésnél. Az egyik, hogy a használhatóságra vonatkozó mérőeszközt testreszabják, másrészt a feltételes szabályok befolyásolják a használhatósági tesztelés jegyzőkönyvének tartalmát is. A negyedik lépés a használhatósági tesztelés eredményének összefoglalása. Két jelentés is létrehozható, az egyik az egyéni szakértői jelentés, a másik pedig a kombinált szakértői jelentés. A harmadik lépésben létrejött egyéni szakértői elemzés (ami pontszámokat és megjegyzéseket tartalmaz) a használt adatbázisból lekérhető és riport formájában nyomtatható. A kombinált szakértői jelentés az egyéni szakértők által meghatározott pontszámok átlagolásával készül, ahol az egyes vizsgálati szempontoknál az összes értékelő megjegyzése és megoldási javaslata is olvasható.