Webalapú felhasználói felületek használhatósági elemzési, valamint funkcionális tervezés módszerei, eszközei

Bevezető

A használhatóság (usability) fogalmát a szakirodalomban, illetve a különböző szabványokban eltérően definiálják. Tekintsünk át ezek közül néhányat!

ISO 9241-11 (Guidance on Usability, 1998) definíció: „Annak mértéke, ahogy a terméket meghatározott felhasználók meghatározott célokért eredményesen, hatékonyan és elégedetten használják egy adott környezetben.” [1]

ISO/IEC 9126 (Software product evaluation - Quality characteristics and guidelines for their use,1991) definíció:„A használhatóság a jellemzők azon összegzése, amelyet a használathoz szükséges erőfeszítés mértéke, illetve a felhasználók által arról kialakított értékelés határoz meg.” [2]

A szabvány továbbfejlesztett változatában (ISO/IEC FDIS 9126-1) a használhatóság a következőképp van meghatározva: „A szoftvertermék azon adottsága, hogy a felhasználó számára érthető, tanulható, használható és vonzó, amikor azt meghatározott feltételek mellett használja.”

Az ISO-szabványokban a használhatóság két szerepkörben is megjelenik, egyrészt egy szoftvertervezési tevékenységként, másrészt egy olyan átfogó célként, hogy a szoftver teljesítse a felhasználói igényeket (Bevan, 1999) [3].

A kép (nagyobb változata) külön ablakban is megtekinthető.jakobnielsen_full.jpgJakob Nielsen

A következő definícióban – a fentiekkel ellentétben – a használhatóság fogalmát a felhasználói felületek felől közelítjük. Jakob Nielsen szerint : „A használhatóság egy olyan minőségi mutató, amely azt jellemzi, hogy a felhasználói felületeket mennyire egyszerűen lehet használni.” (Nielsen, 2003) [4]. „A használhatóság nemcsak egy egyetlen, egydimenziós tulajdonsága a felhasználói felületnek. A használhatóságnak több összetevője van, amelyek hagyományosan a következő 5 használhatósági paraméterekkel vannak összefüggésben: megtanulhatóság, hatékonyság, megjegyezhetőség, hibák, elégedettség.” [5]

Nézzük, mit is rejtenek ezek a használhatósági paraméterek (faktorok):

• Megtanulhatóság (Learnability): Amikor a felhasználó először találkozik a felülettel, mennyire egyszerű számára az alapvető feladatok elvégzése?
• Hatékonyság (Efficiency): Ha a felhasználó már megismerkedett a felülettel, akkor milyen gyorsan tud különböző feladatokat megoldani?
• Megjegyezhetőség (Memorability): Amennyiben a felhasználó egy ideig nem használta a felületet, a korábban megszerzett tudását mennyire gyorsan tudja újra felidézni?
• Hibák (Errors): Hány hibát vét a felhasználó, milyen mértékűek ezek, és mennyire tudják a hibáikat könnyen javítani?
• Elégedettség (Satisfaction): Mennyire megfelelő, kényelmes a felület használata a felhasználó számára?

A kutatók azonban nemcsak a fenti faktorokat használják a használhatósági vizsgálatoknál. Haidar S. Jabbar, T. V. Gopal, and Sattar J. Aboud (2007) számos, a szakirodalomban előforduló, Nielsen felfogásától eltérő faktort is ismertet [6]. De mivel a szakirodalomban legtöbbször ezen 5 faktorra hivatkoznak, illetve a különböző szabványügyi testületek és a kutatók egybehangzóan hivatkoznak munkáikban ezen használhatósági paraméterekre, a szerzők is a Nielsen által ismertetett faktorokat használták a kutatásaik során.

Akármelyik modellt is használjuk, figyelembe kell vennünk, hogy az egyes használhatósági tényezők egymással összefüggésben állnak. Ha például egy alkalmazásnál a felhasználók által elkövetett hibák arányát akarjuk csökkenteni, gyakran olyan módszereket alkalmazunk (pl. varázsló, amely lépésről lépésre végigviszi a felhasználót az adott folyamaton), amelyek a feladat megoldási idejét megnövelhetik, így viszont a hatékonyságot csökkenheti (Bodrogi, 2001) [8].

Természetesen a használhatóság mellett sok más minőségi jellemző létezik, amelyek alapvetően befolyásolják, hogy az adott termék mennyire váltja be a hozzá fűzött reményeket. Ilyen jellemző például a hasznosság (utility) is. Ha egy funkció a felhasználó számára nem hasznos, akkor az egy jól használható, intuitív felület mellett sem lesz az, így önmagában az egyszerű használhatóság nem garancia a felhasználói elégedettségre.

Hogy egy alkalmazás ténylegesen hasznos legyen a felhasználóknak, az alkalmazás tervezésénél nem szabad, hogy a grafika, a kinézet legyen a fő szempont. Először is a megrendelő igényei alapján meg kell határozni, hogy milyen funkciók legyenek elérhetők a felületen. Ezek után egy vázlatos tervet érdemes készíteni. Ez akár lehet egy nagyon egyszerű, akár kézzel megrajzolt vázlat is, amelyet már érdemes lehet felhasználókkal tesztelni.

Papír prototípus módszer

A papír prototípus (paper-prototype) módszer használatakor a felület működését szimulálják, és a felhasználók reprezentatív csoportjával a valóságban is előforduló feladatokat hajtanak végre. Természetesen a felület változtatásáról a prototípust működtető személynek (vagy megfelelő tudású alkalmazás esetén magának a szoftvernek) gondoskodnia kell, úgy, hogy a felhasználó cselekvésétől függően lecseréli a megrajzolt / vázlatos felületet, vagy annak egy részét. Nagyon fontos, hogy a papír prototípus tesztelésnél valódi tartalommal kell dolgoznunk, nem használhatunk töltelékszövegeket!

A papír prototípus módszer részletesebb megismeréséhez az alábbi videók megtekintését javasoljuk:

Ezen módszernek természetesen vannak előnyei és hátrányai is, amelyeket Rung András alábbi bejegyzésében remekül összefoglal:

A szerző által kiemelt legfontosabb előnyök az alábbiak:

• Időben kiszúrhatunk használhatósági hibákat, amelyek akár kritikusak is lehetnek.
• Észrevehetjük kiemelten fontos funkciók hiányát.
• Könnyebben dönthetünk két egymással rivalizáló fejlesztési megoldás, információ elrendezés, működési folyamat stb. közt.
• Elvethetjük költséges, de egyébként senkinek sem hiányzó funkciók kifejlesztését, a maradékot pedig okosan fontossági sorrendbe rendezhetjük.
• A felhasználóktól kaphatunk értékes visszajelzéseket általánosságban üzleti elképzeléseinkről. Még időben jönnek ezek, így talán használni is tudjuk őket, hisz ha kész termékünk tesztelésénél derül ki, hogy a költségvetés nagy részét valami butaságra költöttük, nos az több, mint kellemetlen.

Ahogy a bejegyzésben is olvashatjuk, ezen tesztelési módszer bár egyszerű, nem feltétlenül olcsó, hiszen a megfelelő vázlatokat több napos munkával elő kell készíteni, résztvevőket kell toborozni, és két szakembernek is jelen kell lennie a tesztnél, ami szintén növeli a költségeket.

Drótváz tervek

Az előző fejezetben már kitértünk arra, hogy a drótváztervek megmutatják, hogy a felületen milyen összetevők milyen sorrendben és pozíción helyezkednek el. Ez ergonómia szempontból azért is előnyös, mert már a drótváztervekből is kiderül, ha a felület túl bonyolult, átláthatatlan, ezért még a konkrét grafikai tervek megvalósítása előtt lehetőség van a módosításra.

A kép (nagyobb változata) külön ablakban is megtekinthető.lumzy_alaplapblogkezdo_full.pngEgy képzeletbeli Blog drótváz terve

A kép (nagyobb változata) külön ablakban is megtekinthető.alaplapblog_kesz_full.pngA drótváz terv alapján megvalósított arculat

Vissza a tartalomjegyzékhez