Webalapú felhasználói felületek használhatósági elemzési, valamint funkcionális tervezés módszerei, eszközei

A használhatósági elemzés módszerei

A szakirodalomban több módszert is találunk a használhatósági elemzésekre vonatkozóan. Ezek Peterson, R. & Olney, I. szerint három főbb használhatósági elemzési kategóriába sorolhatók [7]:

A használhatósági teszt (Usability test) elvégzéséhez szükség van a vizsgálati célok meghatározására, a célcsoportba tartozó felhasználók reprezentatív részvételére, és olyan mennyiségi és minőségi adatok összegyűjtésére, amelyek a vizsgálandó termék teljesítményével és a résztvevők preferenciájával kapcsolatosak. A „gondolkodj hangosan” módszer (think-aloud protocol) bevett módszer az adatok összegyűjtése során. Ez azt jelenti, hogy a vizsgálat során a résztvevők hangosan elmondják, hogy éppen mit kívánnak a felületen végrehajtani, mi a céljuk, mit és miért csinálnak, illetve a reakcióikat (pl. sikerélmény, kudarc) is kommentálják.

A teszt jellemzően a fejlesztés helyén, laborkörülmények között zajlik, és minden résztvevőnek ugyanazt a feladatot kell megoldania, ugyanazon forgatókönyv szerint kell haladnia. Fontos, hogy minden vizsgálati alany azonos elbánásban részesüljön, és hogy a kutató és a vizsgálati alany közti interakció minimális legyen.

A használhatósági értékelési módszerek (Usability inspection) heurisztikus értékeléseket és bejárási (walkthrough) módszereket tartalmaznak. A heurisztikus értékeléseket jellemzően 3-5 értékelőből álló csoport végzi, akik önállóan dolgoznak, és a megadott kritériumok alapján vizsgálják a rendszert. A vizsgálatban résztvevő értékelőknek általában egy űrlapot kell kitölteniük, és/vagy tipikus felhasználói feladatokat kell megoldaniuk egy leírás alapján. A heurisztikus értékelések során gyakran Likert-skálát alkalmaznak, amelyet leíró statisztikai módszerekkel lehet összegezni és elemezni.

A bejárás során az értékelő szakemberek felhasználói akciók lehetséges sorozatán mennek végig, annak érdekében, hogy adott feladatot megoldjanak. Eközben rögzítik, hogy milyen használhatósági problémákat találtak. A bejáráshoz szükség van az elkészítendő rendszer prototípusának részletes leírására, azon szakmai feladatok leírására, amelyeket a legtöbb felhasználó a felhasználói felületen el szeretne végezni, ezen feladatok végrehajtásához szükséges akciók listájára a prototípuson belül, a felhasználók, valamint tapasztalati és tudásszintjük leírására (Bodrogi, 2001) [8].

A használhatósági vizsgálódás (Usability inquiries) minőségi eredményeket szolgáltat. Jellemző módszere a fókuszcsoportok használata, interjúk készítése. Ezen vizsgálatokat jellemzően a termék fejlesztésének korai szakaszában szokták elvégezni. Lehet, hogy ekkor a prototípus még el sem érhető. A vizsgálat célja, az ötletek összegyűjtése, és a felhasználói elvárások feltérképezése.

Vissza a tartalomjegyzékhez