A következőkben áttekintünk néhány jellemző, konkrét vizsgálati módszert, kitérve arra is, hogy a vizsgálat elvégzéséhez milyen eszközökre, szoftver/hardver megoldásokra lehet szükségünk. Az összeállításnál törekedtünk arra, hogy ahol lehet, ingyenesen használható megoldásokat mutassunk be, de természetesen nem minden feladatra találtunk ilyen megoldásokat.
Az egyik legkézenfekvőbb módszer, hogy valós, az adott felület célcsoportját megfelelően reprezentáló felhasználók bevonásával végezzük el a tesztet. Ha például kisiskolás gyerekek számára készítettünk egy alkalmazást, akkor a felhasználó tesztelést is az ő bevonásukkal célszerű elvégeznünk.
Steve Krug, a felhasználói felületek tervezésében és tesztelésben gyakorlott szakember szerint azonban nem kell túl szigorúan venni azt, hogy csak az adott célcsoport tagjait vonjuk be a tesztelésbe [9]. Krug szerint meg kell próbálni olyan felhasználókat keresni, akik tükrözik a célcsoportot, de tehetünk engedményeket is, hiszen eleve nem jó egy olyan felület, amelyet csak egy adott célcsoport képes használni. Azonban Krug is azt vallja, hogy ha a honlapot kizárólag egy célcsoport használja, vagy annak használata különleges szaktudást igényel, valamint a tesztalanyok felkutatása nem jár azzal, hogy emiatt sokkal kevesebb lehetőség van a felület tesztelésére, akkor meg kell tenni a célcsoportba tartozó felhasználók bevonását [9].
Hogyan zajlik a felhasználói teszt? Egy rövid bevezető beszélgetés során a vizsgálatot végző személy (nevezzük moderátornak) bemutatkozik, elmondja, hogy mi fog történni, és néhány kérdést tesz fel a felhasználó előzetes tudásának felmérésérére. Utána megmutatja a vizsgált felületet, és kérdéseket tesz fel ezzel kapcsolatban (mi az első benyomása a felhasználónak, mire jó az oldal, hova kattintana először stb.) majd kisebb feladatokat ad, és megkéri a tesztalanyt, hogy hangosan gondolkodjon miközben ezt végrehajtja. Steve Krug könyvében [9] egy olyan esettanulmányt is olvashatunk, amely bemutatja, hogy hogyan érdemes levezetni egy ilyen tesztelést.
A vizsgálat folyamatát több módszerrel is rögzíthetjük (kamera, mikrofon, szoftveres megoldások), ha azt utólag is vissza szeretnénk nézni.
A teszt eredményeinek feldolgozása után a felületen olyan módosításokat lehet véghezvinni, amelyek a feltárt hiányosságokat orvosolják. Természetesen ezek után érdemes a felhasználói tesztelést megismételni, hogy meggyőződhessünk arról, hogy a módosítások tényleg beváltották a hozzáfűzött reményeket. Ily módon a felület vizsgálata egymás után, ciklikusan elvégezhető.
Nguyen, T., Chang, V., Chang, E., Jacob, C. & Turk, A. (2008) egy továbbfejlesztett vizsgálati modellt javasol [10], amelyet ők elsősorban webalapú tanulási rendszerek vizsgálatánál használnak:
1_methodusability_full.pngNguyen, T., Chang, V., Chang, E., Jacob, C. & Turk, A. (2008) vizsgálati modelljeItt a folyamat négy részből áll. Az első lépésben a vizsgálatot végző személy kérdőív segítségével felméri a tesztalany webalapú tanulási rendszerekkel kapcsolatos viszonyát, előismereteit. Az összegyűjtött adatok az úgynevezett feltételes szabályok (contingent rules) megalkotásához szükségesek.
A második lépésben a használhatóság felmérésére kerül sor egy megfelelően kialakított mérőeszköz segítségével. A vizsgálat során mennyiségi (pl. pontszám) és minőségi (megjegyzés, ajánlás) jellemzők is meghatározhatók. Az alábbiakban a mérőeszközként használt kérdőív egy részletét látjuk.
Használhatósági faktorok | Pontszám | Megjegyzés a használhatósági problémával kapcsolatban | Ajánlás arra vonatkozóan, hogyan javítható |
|---|---|---|---|
Mennyire könnyen olvasható a szöveg (a betűméret elég nagy, kontrasztos a háttérhez képest)? |
|
|
|
Az értékelés egyrészt kvantitatív jellegű (pontszám, amelyet a feltételes szabályok alapján súlyoznak), másrészt kvalitatív (megjegyzések az adott használhatósági problémához) adatokat tartalmaz.
A harmadik lépésben történik a feltételes szabályok használata. A feltételes szabályokat két módon is felhasználják a használhatósági elemzésnél. Az egyik, hogy a használhatóságra vonatkozó mérőeszközt testre szabják, másrészt a feltételes szabályok befolyásolják a használhatósági tesztelés jegyzőkönyvének tartalmát is.
A negyedik lépés a használhatósági tesztelés eredményének összefoglalása. Két jelentés is létrehozható, az egyik az egyéni szakértői jelentés, a másik pedig a kombinált szakértői jelentés. A harmadik lépésben létrejött egyéni szakértői elemzés (amely pontszámokat és megjegyzéseket tartalmaz) a használt adatbázisból lekérhető és riport formájában nyomtatható. A kombinált szakértői jelentés az egyéni szakértők által meghatározott pontszámok átlagolásával készül, ahol az egyes vizsgálati szempontoknál az összes értékelő megjegyzése és megoldási javaslata is olvasható.
Fel kell kutatni és ki kell választani a tesztalanyokat, és időpontot kell egyeztetni velük a vizsgálathoz. Elő kell készíteni a felhasználók számára kiadandó feladat(ok)at, illetve ellenőrizni kell, hogy a vizsgálat során használt számítógép megfelelően működik-e, minden szükséges szoftver telepítve van-e. A vizsgálat ütemezése során vegyük figyelembe, hogy egy alkalommal 3-4 fővel célszerű a vizsgálatot elvégezni (Krug, 2005) [9]. A kis létszámon végzett vizsgálatok egyik előnye, hogy a kiértékelést hamar (akár aznap) el lehet végezni, így a feltárt problémák megoldására hamarabb sor kerülhet. A vizsgálat megfelelő eredményének érdekében a tesztalanyoknak ne mondjuk el előre, hogy konkrétan milyen felhasználói felületet vizsgálatába vonjuk be őket.
Amennyiben a tesztelést a megrendelők valós időben nyomon szeretnék követni, azt oly módon tegyük lehetővé, hogy ne zavarjuk a tesztalanyt a koncentrálásban. Bizonyos kutatóhelyeken rendelkezésre áll olyan kutatószoba, ahol egy rejtett (tükörként megjelenő) ablakon keresztül nyomon lehet követni a vizsgálatot. Erre természetesen nincs feltétlenül szükség: amennyiben van videokameránk, akkor megtehetjük, hogy a vizsgálati helyszínen elhelyezett kamera képét egy másik szobában elhelyezett TV-re (monitorra) továbbítjuk. Ez történhet egy kellő hosszúságú audió/videó kábel segítségével, zártláncú antennahálózat felhasználásával, vagy akár vezetéknélküli audió/videó jeltovábbító segítségével is.
Egy nyugodt körülményeket biztosító szobára van szükség, a minimális bútorzat (egy asztal két székkel) is megfelelő. Szükség van egy olyan számítógépre, amelyen a vizsgált alkalmazás megfelelő működéséhez szükséges minden összetevő fel van telepítve. Webes felületek vizsgálatakor fontos lehet, hogy a felhasználók az általuk használt/ismert böngészőprogramokat használhassák. Például egy Internet Explorer böngészőhöz szokott felhasználó zavarba kerülhet egy Google Chrome böngészőprogram használatakor, így gondoskodjunk róla, hogy a gyakran használt böngészőprogramok legyenek feltelepítve a gépre. Amennyiben ez nem lehetséges, mert egy adott böngészőprogram különböző verziói nem telepíthetők (egyszerűen) ugyanazon gépre, akkor felhasználhatunk különböző virtualizációs technikákat, mint például a Spoon.net oldalról elindítható böngészőket. Itt jelenleg a Firefox, Chrome, Safari, Opera és Internet Explorer böngészők különböző verziói érhetőek el. Az oldalra regisztrálnunk kell magunkat, és a letölthető plug-in telepítése után fogjuk tudni elérni a kívánt böngészőprogramokat.
1_bongeszok_full.pngA spoon.net oldalon több böngészőverziót is elindíthatunkAz alábbi animációban látszik, milyen egyszerűen elindíthatunk egy korábbi verziószámú böngészőt tesztelési célra.
Előnyt jelent, ha a számítógéphez két monitor is csatlakoztatható, mert miközben a tesztalany az egyiken dolgozik, a másikon a vizsgálatot végző személy nyomon követheti a felhasználói tevékenységeket. Notebook használata esetén természetesen használható a számítógép saját kijelzője, illetve a VGA-kimentre kötött másik monitor. Így a vizsgálatot végző személynek nem kell közvetlenül a felhasználó mellett/ mögött elhelyezkedni, ami zavaró lehet a tesztalany számára. Mivel sok videokártya alapesetben tartalmaz VGA- és DVI-kimenetet is, így lehet, hogy ez nem is jár plusz költséggel. Ha nincs ilyen videokártyánk, akkor vásárolhatunk VGA-elosztót (VGA splitter), amely szintén lehetővé teszi két monitor együttes használatát.
Notebook használata esetén a nem megszokott billentyűzetkiosztás, illetve az érintőpad problémát okozhat a felhasználók egy részének, így indokolt lehet külső billentyűzet/egér használata is.
Amennyiben a vizsgálat menetét (felhasználó tevékenysége, arca, beszéde) rögzíteni szeretnénk kamera segítségével, több módszer közül is választhatunk.
Peterson, R. & Olney, I. 2009-ben publikált vizsgálata során [7] úgy oldották meg azt, hogy a videofelvételen egyaránt látható legyen a végzett tevékenység és a felhasználó arca is, hogy a felhasználó monitora mellett megfelelő szögben elhelyeztek egy tükröt.
1_vizsgalat_full.pngPeterson, R. & Olney, I. kutatása során alkalmazott megoldásHa webkamerát és mikrofont is csatlakoztatunk a géphez, akkor maga a vizsgálat egyszerűen rögzíthető és visszanézhető. A videorögzítő alkalmazásokban (pl. Movie Maker), megadhatjuk, hogy milyen forrásból akarjuk rögzíteni a videót, ahol a források között a webkamera is kiválasztható.
Még több előnnyel jár, ha olyan szoftvert is telepítünk a gépre (pl. Camstudio, Wink), amely képes a képernyő-tevékenységeket videoállományban rögzíteni, így amennyiben szükséges, a vizsgálatot visszanézhetjük, illetve bemutathatjuk a vizsgált alkalmazás fejlesztőinek is. A Camstudio alkalmazás támogatja a hangfelvételt és videókommentárt is, így a felvételen rögzítésre kerülhet a képernyőn végzett tevékenység, a beszélgetés és a felhasználóra irányított webkamera képe is. Ez azért lehet jó, mert a tesztalany arcáról különböző érzelmek is leolvashatók, pl. bizonytalanság, tanácstalanság, a sikeres részfeladat megoldásának öröme stb.
1_camstudio_full.pngHangrögzítés mikrofonról a
Camstudio alkalmazásban
1_camstudio2_full.pngVideókommentár bekapcsolása a
Camstudio alkalmazásban
A két monitor együttes használatát lehetővé tévő VGA-elosztó ára kb. 1300–2000 Ft.
Elképzelhető, hogy az adott feladatra önkénteseket is találunk, illetve a megrendelő is tud biztosítani tesztalanyokat (pl. ügyfélszolgálati munkatársak), így a felhasználóknak nem kell fizetnünk a vizsgálatban való részvételért. Más esetben a tesztalanyoknak anyagi ellenszolgáltatást illik felajánlani. Ennek mértéke attól függ, hogy ki a célcsoport, mennyi időt vesz igénybe a vizsgálat, mennyire jól megközelíthető helyen van a vizsgálat helyszíne, speciális szakember bevonása szükséges, vagy egy átlagos webhasználó is megfelelő, és így tovább.
Általában a vizsgálat vezetője írásos beszámolót készít a teszteredményekről, és javaslatot készít a problémák megoldására (pl. felhasználó felület részeinek átstrukturálása), amelyet eljuttat az érintetteknek (projekt vezető, fejlesztők stb.). Steve Krug, a felhasználói tesztelésben gyakorlott kutató az írásos jegyzetek helyett előnyben részesíti a vizsgálatok utáni személyes (vagy telekonferencián történő) megbeszéléseket, ahol a fejlesztők, projektvezetők és a vizsgálatot végzők közösen megbeszélhetik a tapasztaltakat és dönthetnek a fejlesztési irányokról [9]. Így a vizsgálat során készült jegyzeteket nem kell olyan formára hozni, hogy azt más is megértse, a beszélgetés során viszont a jegyzet alapján minden fontos dolog elmondható, így hatékonyabbá és gyorsabbá válhat a munka. Ez egy nagyon gyakorlatias, piaci megközelítése a vizsgálatnak.
Az észrevételek után (remélhetőleg) a fejlesztők kijavítják a feltárt hibákat. Ezek után a felhasználói teszt újra kezdhető, míg a kívánt eredményt el nem érjük.
  |
 |
 |
A tananyag az ELTE - PPKE informatika tananyagfejlesztési projekt (TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0052) keretében valósult meg.
A tananyag elkészítéséhez az ELTESCORM keretrendszert használtuk.
