A leckében megismerkedünk a web-es alkalmazások tervezési módszereivel, és eszközeivel. Részletesen bemutatunk olyan alkalmazást, amellyel elkészíthetjük az alkalmazásunk vázlatos, drótváztervét.
A hallgató ismerje meg a webes alkalmazások tervezési módszereit és eszközeit, valamint ismerjen meg olyan eszközöket, amelyekkel elkészítheti ezen terveket.
Térjünk át a gyakorlatra! Készítsük el egy képzeletbeli blog (Alaplap blog) drótvázas tervét. A blog egy olyan szakmai blog szerepét kívánja betölteni, amely elsősorban számítógépes hardverelemekkel kapcsolatos újdonságokat, híreket tartalmaz.
A bloggal kapcsolatban korábban megfogalmaztuk a követelményeket, a drótváz terveknek ezekkel összhangban kell lenniük.
Emlékeztetőül a követelmények:
Tananyagunkban a drótváz készítéséhez a Lumzy portált fogjuk használni, amely egy online elérhető, ingyenes szolgáltatást biztosít. A portálra érdemes regisztrálnunk magunkat, mert így kényelmesen el tudjuk menteni a munkánkat. Az alkalmazás előnye, hogy némi interakciót is alkalmazhatunk az egyes oldalak között, így bizonyos szintig szimulálhatjuk az alkalmazás működését, például egy adott elemre kattintva megjelenhet az adott aloldal vázlatos terve.
A http://lumzy.com/app/ oldalon megtaláljuk a Regisztráció (Register) linket, amelyre kattintva néhány adat megadásával elvégezhetjük a regisztrációt.
Az alkalmazás felülete az alábbi képen látható:
Új projektet az ikon megnyomásával készíthetünk, majd a megjelenő ablakban meg kell adnunk a projekt nevét és az első oldal címét.
A projekt neve (project title) neve legyen Alaplap blog, a kezdőlap címe pedig Alaplap blog kezdőlap. Egy üres oldalból (blank page) induljunk ki, és nyomjuk meg a Projekt készítése (Create project) gombot!
Alapból egy 800x500-as üres oldal jelenik meg, de a képernyő alján lévő szélesség (width) és magasság (height) értékeket megváltoztathatjuk. Ugyanitt láthatjuk, hogy az ikonok segítségével Új oldalt is készíthetünk, szerkeszthetjük annak tulajdonságait, másolatot készíthetünk belőle, illetve törölhetjük azt. Ezt a későbbiekben részletesebben bemutatjuk, hiszen nem csak a blogunk kezdőlapját, hanem annak egy aloldalát is meg fogjuk tervezni.
Kezdjük el az alkalmazás megtervezését!
Ha hangsúlyozni szeretnénk, hogy ez egy webes alkalmazás, húzzunk be a lapra egy web-böngészőt (web-browser) stilizáló komponenst. Ezt a Container & Layout csoportban találjuk a vezérlők (Controls) között.
Ragadjuk meg a böngészőablak jobb alsó sarkát, és méretezzük át úgy, hogy betöltse a teljes lapméretet. Ezek után elkezdhetjük felépíteni az oldalunkat.
Az összes többi összetevőt is ugyanezzel a módszerrel helyezhetjük el. A bal oldali panelen megtaláljuk a legfontosabb összetevőket, úgymint:
Ha nem az egyes kategóriákból akarjuk a fenti komponenseket kikeresgélni, akkor a keresőmezőbe (Quick search) is beírhatjuk a nevet.
Folytassuk tovább az oldal felépítését!
Az alábbiakban látható, hogy mi hogyan terveztük meg ezt az alkalmazást. Arra kérjük az Olvasót, hogy gyakorlásképpen próbálja meg ugyanezt megvalósítani!
Mivel az alkalmazásban nem volt Twitter, Facebook és gyengén látó változatra vonatkozó ikon, a következő három ikont használhatjuk erre a célra:
Ma már arra is figyelnünk kell, hogy egy adott webalkalmazás hogyan fog megjelenni és működni az okostelefonokon, amelyek kijelzője jóval kisebb felbontású, mint az asztali számítógépeké. A kezdőlap fenti elrendezése tipikusan nem alkalmas arra, hogy az az okostelefonokon is jól átlátható, használható legyen. Ezért külön megtervezhetjük ezt a mobil nézetet is. Ebben érdemes a bejegyzésekkel kezdeni az oldalt, és a most bal oldalon elhelyezett blokkokat a képernyő aljára tenni úgy, hogy oda a képernyő tetejéről is eljuthassunk linkek segítségével.
A későbbiekben látni fogjuk, hogy az alkalmazás HTML5-ös sablonjának elkészítésénél ezt a tervet is figyelembe vesszük, és felbontásfüggő megjelenéssel készítjük el a sablont.
![]() ![]() |
![]() |
![]() |
A tananyag az ELTE - PPKE informatika tananyagfejlesztési projekt (TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0052) keretében valósult meg.
A tananyag elkészítéséhez az ELTESCORM keretrendszert használtuk.