Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

Honlapok funkcionális- és arculati tervezése, megvalósítása / Ismerkedés a tesztelés során felhasználható eszközökkel (validátorok, platformfüggetlenséget ellenőrző módszerek, megfelelés a WCAG 2.0 teljesítési feltételeknek)

Tanulási útmutató

Összefoglalás

A leckében áttekintjük a munkánk során használható validátorokat, amelyek segítségével kiszűrhetjük a szabványossági hibákat.

Követelmény

A hallgató ismerje meg a különböző validációs technikákat, és legyen képes ezt alkalmazni a saját munkája során.

Validátorok használata

Munkánk során érdemes ügyelni arra, hogy az elkészült webalkalmazás feleljen meg a különböző ajánlásoknak (szabványoknak). A szabványosságnak való megfelelés ellenőrzését nevezzük validálásnak.

A W3C online validátorának használata

A HTML5, XHTML, HTML, MathML, SVG, SMIL jelölőnyelvek alapján készített oldalakat egyszerűen validálhatjuk a W3C konzorcium weboldalán elhelyezett ellenőrző eszközzel, amit a http://validator.w3.org/ címen találunk.

A validáció során vagy a webcímet adjuk meg (Validate by URI), vagy feltöltjük az ellenőrizendő fájlt (Validate by File upload), illetve magát a forráskódot is beilleszthetjük (Validate by direct input).

Az ellenőrzés (Check) gombra kattintva elindul a validáció folyamata. Amennyiben az oldalunk megfelel a szabványnak, akkor zöld alapon megjelenik a megerősítő szöveg: "The document was successfully checked as …")

Amennyiben a validátor hibá(ka)t vagy figyelmeztetéseket (warning) talál, akkor egy lista formájában elérhetjük, hogy a forráskód hányadik sorában és oszlopában kell keresnünk a hibát, és annak mi az oka.

Az alábbi animáció segítségével a validálás folyamatát még egyszerűbben nyomon követhetjük.

Validálás folyamata a W3C validator weboldalon

Flash lejátszó letöltése

Validálás folyamata a W3C validator weboldalon

Vissza a tartalomjegyzékhez

Validálás a Firefox beépülő moduljának segítségével

Bár a W3C validátora kiváló eszköz, mégis nehézkes lehet a használata. Milyen jó lenne, ha fejlesztés közben már a böngészőprogramban látnánk, hogy az oldalunk szabványos, vagy sem!

A Firefox böngészőprogramba telepíthetünk olyan beépülő modult, amely biztosítani tudja ezt a funkcionalitást.

A validáló eszközt a http://users.skynet.be/mgueury/mozilla címről tölthetjük le. A modul telepítése utána a böngésző ablak státuszsorában láthatjuk, hogy az adott oldal – amit megtekintünk – szabványos-e.

A kép (nagyobb változata) külön ablakban is megtekinthető.A Firefoxba épülő validátor eredménye szabványos, figyelmeztetéseket, illetve hibákat tartalmazó oldalak eseténvalidacio_firefoxvalidator_full.jpgA Firefoxba épülő validátor eredménye szabványos, figyelmeztetéseket, illetve hibákat tartalmazó oldalak esetén

A tananyagírás pillanatában az eszköz a HTML5 oldalak esetén nem mutatja, hogy valid-e az oldal, amennyiben a forráskódot megtekintjük (és aktív internetkapcsolatunk van), akkor viszont láthatjuk, hogy vannak-e validitási hibák.

Az alábbiakban működés közben is láthatjuk a validátort.

Validálás folyamata a Firefox böngésző beépülő moduljával

Flash lejátszó letöltése

Validálás folyamata a Firefox böngésző beépülő moduljával

Vissza a tartalomjegyzékhez

Stíluslapok validálása

A stíluslapok (CSS) validálására szintén találhatunk W3C eszközt, mégpedig a http://jigsaw.w3.org/css-validator/ címen.

Itt szintén megtaláljuk a három különböző ellenőrzési lehetőséget (webcím, feltöltés, forráskód), vagyis a használat módja teljesen megegyezik a korábban látott validátoréval.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTE - PPKE informatika tananyagfejlesztési projekt (TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0052) keretében valósult meg.
A tananyag elkészítéséhez az ELTESCORM keretrendszert használtuk.