A leckében megismerkedünk azon elvekkel és eszközökkel, amelyeket az arculattervezés során felhasználhatunk.
A hallgató ismerje meg azon elveket és eszközöket (pl. vakszöveg-generátorok, palettakészítő alkalmazások), amelyeket felhasználhat az arculattervezés során, valamint legyen képes önállóan arculatterv készítésére a GIMP alkalmazásban.
A funkcionális tervezés eredményeképpen előállt drótváz terv még csak azt mutatja meg, hogy az egyes oldalaknak milyen lesz a felépítése, és hogy milyen összetevőket tartalmaz majd. Amennyiben ezt a tervet (a felhasználói tesztelések és a szükséges módosítások elvégzése után) elfogadta a megrendelő, akkor bele lehet vágni a konkrét arculatterv megvalósításába.
Az arculatterv elkészítését érdemes profi grafikusra bízni. De kisebb projektek esetén (pl. saját honlapunk elkészítése) nem valószínű, hogy grafikushoz fogunk fordulni, ezért érdemes megismerkedni néhány alapelvvel és eszközzel, amely segíti a munkánkat.
Az arculattervezés során olyan grafikai programo(ka)t érdemes használni, amelyek eszköztárukkal támogatják a komplexebb grafikai tervek elkészítését, gondoljunk csak a rétegek használatára, a különböző maszkolási technikákra, a szűrőkre és effektusokra, és így tovább.
A grafikusok nagy része Adobe termékeket (pl. PhotoShop, InDesign, Illustrator) használ a munkája során, amelyek széleskörűen támogatják a komplex tervek megvalósítását. Ahhoz viszont hogy a tananyagban foglaltakat bárki kipróbálhassa, mi szabadon letölthető, ingyenes alternatívákat mutatunk be (GIMP, Inkscape).
Az arculatterv kialakítása során ügyeljünk a következőkre:
Az arculattervezés, valamint a honlap sablonok elkészítése során gyakran használunk vakszövegeket (töltelékszövegeket), illetve töltelék képeket. Az alábbiakban ezek szerepével és a generálásuk módjával ismerkedünk meg.
Arculatterv esetén igazából csak a szöveg megjelenése, elrendezése, a betűtípusok, kiemelések a fontosak, ezért hogy a tartalom ne vonja el a figyelmet, érdemes értelmetlen, töltelékszöveget (vagy vakszöveget) használni.
Már az 1500-as években egy nyomdász latin vakszöveget hozott létre a különböző nyomdai elrendezések bemutatására. A szöveg eltorzított latin volt, amit azért alkalmazott, mert az ember önkéntelenül elkezdi olvasni a számára értelmes szöveget – így nem tudva elvonatkoztatni attól és az elrendezésre koncentrálni. A szöveg így kezdődött: Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Ez a szövegrész Cicero Kr. e. 45-ben írt A legfőbb jó és rosszról című művének 1.10.32 és 1.10.33-as szakaszából származik.
A szabványos lipsum szövegnek sok változata létezik, néhányuk csak nagyon kevéssé hasonlít az eredetihez. A szöveg néhány változata olyan további betűket tartalmaz, melyek ritkák vagy hiányzóak a latinban – például a k, w és z –, valamint olyan képtelen szavakat, mint zzril, takimata és gubergren. Ezeket azért adhatták az eredeti idézethez, hogy a betűk megfelelő elosztását elérjék.
Ha az arculatterv (illetve a weblap sablon) készítése során vakszöveget szeretnénk használni, akkor erre rengeteg lehetőségünk van, elég csak megnéznünk a 30 válogatott lorem ipsum generátort felvonultató blogbejegyzést.
Mi a következő vakszöveg generátorokat ajánljuk:
A http://generator.lorem-ipsum.info/ oldal azért előnyös, mert amellett, hogy megadhatjuk, hogy hány bekezdésnyi, vagy hány szóból álló szövegre van szükségünk, akár magyar ékezetes betűket is bele keverhetünk a vakszövegbe. Így az egyes betűtípusok magyar ékezetes karakterre vonatkozó hiányosságai is jobban kiszűrhetővé válnak.
A http://www.blindtextgenerator.com/ oldal különlegessége, hogy több féle vakszöveget is generálni tud, és mindjárt a felületen beállíthatjuk a kívánt oszlop szélességet, így jobban el tudjuk dönteni, hogy mennyi szövegre van szükségünk a saját alkalmazásunk során.
A generátor használatát az alábbi animációban bemutatjuk:
A http://loripsum.net/ oldalon már komplexebb oldalakat is létrehozhatunk.
Itt már félkövér, dőlt szövegek, linkek, listák, idézetek, programkódok, címsorok elhelyezésére is lehetőségünk van, az eredmény pedig HTML-kódként kerül a vágólapra.
  |
 |
 |
A tananyag az ELTE - PPKE informatika tananyagfejlesztési projekt (TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0052) keretében valósult meg.
A tananyag elkészítéséhez az ELTESCORM keretrendszert használtuk.