Vissza az előzőleg látogatott oldalra (O)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Oldal nyomtatása (Y)Oldaltérkép megtekintése (D)Lapon belüli keresés kikapcsolva. Kattintással bekapcsolhatja. (C)Súgó megtekintése (S)

Honlapok funkcionális- és arculati tervezése, megvalósítása / Webalapú felhasználói felületek használhatósági elemzésének módszerei és eszközei /Szemmozgásvizsgálat

Webalapú felhasználói felületek használhatósági elemzési, valamint funkcionális tervezés módszerei, eszközei

Módszerek, eszközök, előkészítés és várható eredmények

Szemmozgásvizsgálat

Láttuk, hogy a hagyományos használhatósági tesztelések is számos lehetőséget adnak a felhasználói felületek tesztelésére; mennyi időt tölt a felhasználó a weblapon, milyen cselekvéseket végez, hova klikkel, milyen elemek fölé viszi az egeret, milyen (hangosan kimondott) gondolatai vannak, miközben a feladatot megoldja, és így tovább. A szemmozgásvizsgálat során azonban egy még mélyebb dimenzió feltárására is lehetőség van.

Ahhoz, hogy a felhasználó szemmozgása elemezhető legyen, szükséges egy (illetve a pontosság kedvéért két különböző) speciális kamera és egy az adatokat logoló szoftver. A szem által bejárt útvonal többféleképpen is megjeleníthető.

A vizsgálatban résztvevők egyéni szemmozgásának elemzéséhez általában a Gaze plot megjelenítést alkalmazzák. Ezen látjuk milyen útvonalat futott be a tesztalany szeme, és különböző méretű körök jelzik, hogy az adott helyen mennyit időzött a szem.

Amennyiben több emberen elvégzett kísérletet összegezve kívánnak bemutatni, akkor arra inkább a hőtérképhez (heat map) hasonlító ábra lehet alkalmas. Például minél melegebb (piroshoz közeledő) a megjelenő szín, annál több tesztalany tekintete időzött a szem az adott területen. Ez a színskála általában az adott szoftverben módosítható.

A kép (nagyobb változata) külön ablakban is megtekinthető.Szemmozgások hőtérképes megjelenítése (Nielsen, 2009).1_hoterkep_full.pngSzemmozgások hőtérképes megjelenítése (Nielsen, 2009).

A felhasználó szemmozgásának vizsgálatával a kutatók fontos visszajelzéseket kaphatnak az információfeldolgozási stratégiákról, így egyértelműen kimutatható, hogy mi kelti fel a felhasználó érdeklődését az adott felületen, hogy milyen útvonalat jár be a szem a böngészés (feladatmegoldás) során, milyen területekre, és mennyi ideig fókuszálnak a felhasználók, illetve mely területek azok, amelyeket a felhasználók figyelmen kívül hagynak.

Ilyen vizsgálatok (Schroeder, 1998)[15] segítettek annak bizonyításában is, hogy a felhasználók a weboldalakat nem folyamatosan olvassák, hanem bizonyos minták szerint pásztázzák. A pásztázással a lényeget szeretnék kiszűrni, kulcsszavakat keresnek. Jakob Nielsen (2006)[16] vizsgálatai pedig azt mutatták ki, hogy a pásztázás útvonala általában egy F betűhöz hasonlít.

Ez azt jelenti, hogy általában először a vízszintes irányban a honlap fejlécét pásztázzuk, aztán a tartalom bal oldalán lejjebb visszük a tekintetünket, és még egyszer megismételjük a vízszintes pásztázást. Ezt követően függőeleges irányban, a tartalom bal oldalán folytatjuk a pásztázást. Természetesen az oldal tartalmától, elrendezésétől függhet a minta jellege, pl. E betűhöz, vagy éppen akasztófához is hasonlíthat.

Ma már számos kutató használja ezt a módszert ergonómia vizsgálatoknál, hazánkban is. Magyarországon például a Kognitív Tudományi Központ végzett ilyen kísérleteket, amelynek eredményeként 10 kísérlet konklúzióit összefoglaló 37 tervezési javaslatot publikáltak (Kiss O. E. 2004)[17].

A leckében a szemmozgásvizsgálatok módszertanával nem foglalkozunk, mert nehéz lenne bármit is hozzátenni Kara Pernice és Jakob Nielsen (2009), a szemmozgásvizsgálatokban hatalmas tapasztalattal rendelkező kutatók által készített részletes módszertani útmutatóhoz [18], amelyet szabadon letölthetünk a Nielsen weblapjáról.

Azt azonban érdemes tudnunk, hogy a professzionális szemmozgáskövető eszközök ára elég borsos (kb. 16000 EUR – 25000 EUR), így csak azon kutatóintézeteknek éri meg a beszerzése, akik gyakran ki tudják használni az eszközben/módszerben rejlő lehetőségeket.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Alapértelmezett stílus (A)Nagybetűs stílus (N)Inverz stílus (I)
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTE - PPKE informatika tananyagfejlesztési projekt (TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0052) keretében valósult meg.
A tananyag elkészítéséhez az ELTESCORM keretrendszert használtuk.