Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

Honlapok funkcionális- és arculati tervezése, megvalósítása / Webalapú felhasználói felületek használhatósági elemzésének módszerei és eszközei / Konklúzió

Webalapú felhasználói felületek használhatósági elemzési, valamint funkcionális tervezés módszerei, eszközei

Konklúzió

Látjuk, hogy számos használhatósági teszt elvégezhető olyan körülmények között, amelyek nem igényelnek jelentős anyagi ráfordítást, és az interneten is találhatunk olyan eszközöket, amelyek egy adott típusú elemzést megkönnyítenek. Ezek között találhatunk megbízhatóbb és kevésbé megbízható szolgáltatásokat is, ezért a használhatósági teszt előtt a potenciális vizsgálati eszközöket is tesztelnünk kell.

Azonban nem véletlen, hogy a szakirodalomból számos, az egyes kutató intézetek által egyedileg fejlesztett vizsgálati rendszert ismerünk, hiszen a vizsgálatok komplex elemzéséhez, az egyedi kutatási szempontok érvényesítéséhez sokszor nincs más út.

Magyarországon az egyik legjelentősebb ilyen vonatkozású fejlesztését a BME Ergonómia és Pszichológia Tanszékén kifejlesztett INTERFACE (INTegrated Evaluation and Research Facilities for Assessing Computer-users’ Effieciency) rendszer jelenti.

Az INTERFACE rendszer lehetővé teszi a kutatók számára a képernyőtartalom, egér- és billentyűműveletek, a felhasználó arcának és szívritmusának rögzítését. A szívritmus-variabilitással kapcsolatos görbék a felhasználó mentális megterhelésére vonatkozóan tartalmaznak fontos információkat. A rendszer lehetővé teszi, hogy a kísérletvezető szöveges megjegyzéseket tegyen a folyamat közben [19].

Bízunk benne, hogy összeállításunkkal sikerült jobban megismertetni néhány vizsgálati módszert, és kedvet adni ahhoz, hogy ezeket a gyakorlatban is minél többen használják.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTE - PPKE informatika tananyagfejlesztési projekt (TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0052) keretében valósult meg.
A tananyag elkészítéséhez az ELTESCORM keretrendszert használtuk.